Talán kevesek számára ismert ez az elnevezés, ugyanakkor számtalan látványosságot rejt a Csehország és Németország határán található Cseh Svájc és Szász Svájc. A Cseh Svájc régió kapuja Litomeřice városa, amely egy kis ékszerdoboz az Érchegység lábánál, az Elba folyó partján. A Fő tér megtekintése és a belvárosi nyüzsgés után érdemes ellátogatni a város két lenyűgöző barokk templomához is.
Dečín kihagyhatatlan látnivalói szintén lenyűgözőek, ugyanis itt kezdődnek a Cseh Svájcnak nevezett hegyvonulat magaslatai és itt folyik bele a Ploučnice az Elbába, hogy aztán együtt folytathassák útjukat egészen az Északi-tengerig. A város kiemelkedő látványossága a vár és a hozzátartozó rózsakert. Itt megéri hajóra szállni és ellátogatni Hrensko városába: ez az utazás a nagy homokkő hegyi kanyon és az Elba folyó gyönyörű adottságai, látványa miatt lenyűgöző. A környező hegyek több száz méterrel a folyó fölé emelkednek a kanyonból. A természet szerelmesei tehetnek egy kellemes túrát a Cseh Svájc Nemzeti park területén.
Szász Svájc már Németországban található. A német oldalon elhelyezkedő nemzeti parkot csodás erdő borítja, mégsem ettől híres ez a vidék, hanem a különleges homokkőtornyairól és sziklás szurdokairól, csakúgy, mint Cseh Svájc. Bad Schandau városa termálvizéről ismert. Itt érdemes egy rövid sétát tenni a korzón, lifttel felmehetünk a kilátóba, ahonnan majdnem Drezdáig el lehet látni. Következő látnivalónk Königstein hatalmas vára, mely a háborúkban a szász fejedelmi család menedékhelye volt, itt rejtették el kincseiket is. A várban rengeteg a látnivaló, a várfalakról elénk táruló panoráma pedig elsőrangú.
Prága nyáron is megunhatatlan! A városban barangolóknak pedig óriási vigasz egy jó hideg sör a nagy nyári melegben. Prága ikonikus, fő látványossága a Károly híd, amely 516 méter hosszú, és viszonylag keskeny, 10 méter széles. A Prága hangulatát tükröző hídon grafikus művészek, utcazenészek, mutatványosok szórakoztatják a nagyközönséget. Alapkövét 1357-ben IV. Károly német-római császár fektette le. A híd végleges állapotát 1402-re érte el. Az a Peter Parler építész készítette a császár megbízásából, akinek a Prágai várban található Szent Vitus-székesegyházat is köszönhetjük. Nagyon sokáig, egészen 1841-ig ez volt az egyetlen híd a Moldván. Közel 30 híres barokk szobrának többségét 1687 és 1714 között helyezték el, de még 1928-ban is bővült ez a máig népszerű kollekció. Lehet, hogy azt már kevesebben tudják, hogy 1965 óta az összes szobrot másolatra cserélték, az eredeti változatok ma már a Cseh Nemzeti Múzeum lapidáriumában találhatók.
Az Óváros tér a legnépszerűbb találkozóhely Prágában, tele étteremmel, és nyáron, illetve világversenyek idején rengetegen gyűlnek itt össze, hogy kivetítőkön nézhessék a sporteseményeket.
A tér egyik legérdekesebb része a csillagászati óra (Orloj), ami a világ harmadik legrégebben készített, ma is működő órája. Az ősi, középkori szimbólumokkal „felvértezett” óra számos titokzatos jelentést hordoz magában. Az órán az időn és a dátumon kívül a Nap és a Hold állása mellett, mindig az aktuális csillagjegy látszik. Például az órát körülölelő négy alak a hiúságot, a kapzsiságot, a halált, a vágyat és a földi élvezeteket szimbolizálja. Mindig hatalmas sikert arat és hatalmas tömegeket vonz, amikor 8:00-21:00 között minden egész órában megszólal a harangszó és a csillagászati számlap felett kinyílik két ablak, majd egymást követően a tizenkét apostolt szimbolizáló figura jelenik meg. Ebben az alaposan koreografált játékban és látványosságban az apostolokon kívül más alakok is mozgásba lendülnek. A harangjáték végét egy aranykakas kukorékolása és szárnycsapkodás jelzi. A kitartó városnézők semmiképpen se hagyják ki a Prágai Várat! Itt található a gótikus Szent Vitus székesegyház, a Szent György szobor, a Régi Királyi palota és a Szent György bazilika is.
